Polgármesteri Interjú

Interjú Jászapáti Polgármesterével

Interjú Szabó Lajossal Jászapáti polgármesterével - Polgármester úr, a munkahelyteremtés gyakori beszédtéma a városban. Meglátása szerint az önkormányzat mit tett vagy mit tehet a befektetőkért, a munkahelyteremtésért? A város igyekszik tenni azért, hogy a vállalkozók helyzete javuljon. A 31-es út mellett kialakítottunk egy területet, amely egy már meglévő önkormányzati tulajdonú és egy mellé vásárolt földterületből áll, így mintegy 10 hektár áll rendelkezésre. Megszereztük az ipari park címet, mert azt gondoltuk, hogy a fejlesztések vállalkozásokat vonzanak. A park lassan nyolc éve áll, de sajnos nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Közben ugyanis megváltozott a jogszabályi környezet, így nem csupán azok a vállalkozások pályázhatnak forrásokra, amelyek ipari parkokban működnek, hanem mások is. Ilyen módon elveszett az ipari parkok XX. század végén még meglévő vonzása. Mindössze két helyi vállalkozás költözött ki a parkba. Az egyik, amely műanyag-feldolgozással foglalkozik, így sokkal jobb helyre került, hiszen korábban sűrűn lakott környezetben volt. Próbáltunk kapaszkodókat keresni, amelyek a foglalkoztatói létszám megőrzéséhez vagy bővítéséhez segítette volna a városban lévő vállalkozókat. Igyekeztünk különféle összegű támogatásokat is nyújtani, amennyiben valaki regisztrált munkanélkülieket foglalkoztatott. Ez sem vezetett átütő sikerre. E mögött két probléma húzódik: egyfelől talán kevés pénzt kínáltunk, másfelől az a munkaerő, amelyből választani lehetett, nem tartozott a helyi vállalkozók érdeklődési körébe. - Mi lesz így az önkormányzati pénzből létrehozott Ipari Park sorsa? Próbáljuk figyelni az aktuális regionális pályázati lehetőségeket, hiszen az Unió keretein belül létezik forrás az ipari parkok fejlesztésére. Sajnos csak akkor lehet pályázni, ha 50 millió forintos fejlesztést hajtunk végre és a költségek felét nekünk kell előteremteni. Megoldást jelenthetne, ha a jelenlegi park területét középen kettéosztanánk, ahová utat, áramot, vizet tudnánk vinni. Folyton azon tépelődöm, ha egy közel 10 hektáros területet megfelezünk, azonnal, beesik valaki, akinek amúgy 5 hektáros terület kellene. Ebben az esetben feleslegesen fejlesztettünk, hiszen felbontanánk az utat, odébb kellene helyezni az áramot, amit talán nem is tehetnénk, hiszen, ha az pályázati pénzből épült ki, kötelességünk változatlanul hagyni, hiszen arra kaptuk az elnyert összeget. A másik probléma, ha valamit valóban létre tudnánk hozni pályázati pénzből, keményen számon kérik, van-e mögötte valódi foglalkoztatás. Így az elmúlt hat-nyolc év tapasztalatai alapján nem mertünk belefogni egy olyan fejlesztésbe, amelynek a végkicsengése éppen a foglalkoztatás meg nem valósulása miatt veszélyes. Ebben az esetben ugyanis vissza kell, fizetünk a pályázaton elnyert összeget. - Mi a helyzet magával az önkormányzati foglalkoztatással? A város azzal, hogy különféle intézményeiben több mint210 főt alkalmaz, ezzel is hozzájárul a városban élők foglalkoztatási biztonságához. Az elmúlt tíz esztendőben csupán az oktatási területről kényszerültünk 2 fő tényleges elbocsátására és 6 ember ment el prémiumévekben. ők gyakorlatilag rendezetten hagyták ott pályájukat. - Működik-e a városban közmunkaprogram? Muszáj működtetni, hiszen munkát próbálunk adni azoknak az embereknek, akikkel a vállalkozók nem tudnak foglalkoztatni. Ez nagyjából 130 és 200 fő közötti létszámot jelent. Volt olyan évünk is, amikor 270 főnek kellett munkát találnunk. Bevallom mindez roppant mód próbára tette az önkormányzat szervezőképességét és a lakosság egy része azt érezte, hogy ezek az emberek nem megfelelő intenzitással dolgoznak. Végsősorban mégis ők ásták ki, tartották tisztán az árkokat, közterületeket. Folyamatosan próbáljuk az önkormányzati tulajdonú épületeket is karban tartani és igyekszünk olyan beruházásokat végrehajtani, amelyek további új munkahelyeket teremt. Ha megnézzük a városban az önkormányzati intézményeket, nincs szégyenkeznivalónk, hiszen a közvetlenül lakosságot szolgáló épületeink szépek, felújítottak. Az egészségügyben még ennél is jobb a helyzet, hiszen új orvosi rendelőnk, központi ügyeleti épületünk van és mentőállomást sikerült idetelepítenünk. Sikerült megújítanunk az oktatási épületeket is és részt veszünk az óvodamegújítási programban is. - Mi a helyzet a turizmussal? Nyolc évvel ezelőtt sikerült ugyan gyógyvízzé minősíteni a termálvizünket, amelytől sokat vártunk, de sajnos egyelőre még mindig nem váltak valóra reményeink. Szembekerültünk egy nehezen megoldható problémával: csak akkor lesz egészségbiztosítási pénztár által is finanszírozott szolgáltatás a jászapáti fürdőben, ha sikerül gyógyfürdővé minősíttetnünk. Ehhez azonban különféle szolgáltatásokat kell bevezetni, de nem szívesen árulják el, milyen tárgyi feltételeket kellene biztosítanunk. Remélem előbb-utóbb ezt is sikerül megvalósítanunk és akkor majd a leginkább áhított fizikoterápiás kezelések miatt sem kell eljárni a városból betegeinknek Jászberénybe. Szerencsére a strand és környezetének fejlesztésére fordított pénzek megtérülnek, hiszen a helyi falusi turizmussal foglalkozók már több vendégéjszakát tudnak elkönyvelni. - Van-e bármilyen közvetlen visszacsatolás arról, hogy amit a város kitalál, azt az emberek rendben levőnek tartják-e? - A város lakossága a végrehajtott fejlesztések bizonyos elemeit nem csupán kérte, de szinte követelte. Azt hajtottuk végre, amit kértek. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogyan tudnánk még többet segíteni a városban élő vállalkozóinknak. Nagyon sok nagy értékű építőipari fejlesztést hajtottunk végre Jászapátiban, és sajnos a mi vállalkozóink ezekben fővállalkozóként nem tudtak részt venni. Alvállalkozóként természetesen megjelentek. Ennek egyik lényeges oka, hogy a százmillió forintot meghaladó projektekben hosszú ideig jelentős pénzeket kell bent tartani, ami nehezíti részvételüket, a másik ok pedig, hogy a pályázatokon kínált áraikkal csupán a középmezőnyben tudtak végezni. Ezután is lesznek beruházások, mint például a bölcsőde és a tornaterem felújítása vagy a városközpont megújítása. Remélem, ezeken a pályázatokon már sikerrel szerepelnek vállalkozásaink. - Vajon mitől lehet jó Jászapátiban vállalkozónak lenni? Nagyon fontosnak tartom, hogy a városban élő vállalkozókat a lehető legkisebb mértékben sújtsuk helyi adókkal. Jászapátiban semmilyen más adó nincs, mint a helyi iparűzési adó, amelyet minimum szinten tartunk. Amíg ennek mértéke nem volt megkötve, mi ezt 0,08%-on tartottuk, amióta központilag 1,4%-ot írnak elő, nekünk is ehhez kell ragaszkodnunk. Ameddig nem volt ennyire szigorú a közbeszerzési eljárás, addig rendre a helyi vállalkozásokat bíztuk meg intézményeink karbantartására. Az elmúlt 10 évben 286.000.000 forint értékű munkát végezhettek el így helyi vállalkozók. Ma már mindezt a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé. Próbáltunk segíteni a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató cégeknek is. Amikor szükség volt rá, felálltunk a Jókai úti foglalkoztató mögé, amely 60 ember foglalkoztatását teszi lehetővé ma is. Az Aradi úton gyakorlatilag üzemeltetési költségért adjuk oda a területet, jelenleg ott is közel harminc embert foglalkoztatnak. Köszönöm szépen a beszélgetést.